Boldizsár Ildikó Picur-arcok

Dr. Boldizsár Ildikó

A mese a tudat őssejtje…

„Mit nevetsz? A mese rólad szól, csak a név más.”

Quintus Horatius Flaccus

 

Az "Agyonhallgatott dolgaink gyerekkönyvtár"  rendezvényen, mely a  mesélésről és annak hiányáról szólt Boldizsár Ildikó, meseterapeuta volt a vendég.

Ha agyonhallgatunk valamit, csöndbe burkolózunk. A tudat sötétbe borul. A hallgatás problémaokozóvá válik.

Ezzel szemben a történethallgatás közben intenzív fókuszálttá válik a figyelmünk. Olyan állapotba kerülünk, mikor a fizikailag teljesen mozdulatlan, lelassult szívverésű, nyugodt levegővételű állapotban, agyunk éberen dolgozik. Hasonlóan a hipnózishoz. Az agy jobb-bal féltekéje egyensúlyba kerül…

A gyermek Boldizsár Ildikónak nagyon sokat meséltek a szülei?

Egyáltalán nem. A mesékkel egyetemista koromban találkoztam először. Nagymamám történeteit szívesen hallgattam, de 18 éves korom után olvastam el az első meséket, addig nem is nagyon foglalkoztatott ez a műfaj.

Mára azért lett kedvenc meséje?

Most sok a változás körülöttem, de általában azokat a meséket szeretem, amelyekben a főhősnek, egy nőnek meg kell váltania valamilyen állatbőrbe bújt férfit, azaz  hozzá kell segítenie az ő saját alakjához. Ezek az én kedvenc "mintázat-meséim".

Eljutottunk a fonók mesélős, ismerkedős, jó hangulatú közösségi terétől az internet kávézókig. Nincs is ezzel gond, csak a géppel nem lehet beszélgetni, nem kell kompromisszumot kötni, nem mosolyog vissza. Elégséges néhány tőmondat a másik oldallal való kommunikáláshoz. Hová vezethet ez az elszigetelődés?

A jövőbe nem látok, de az irány rossz! Fölcserélődtek a közösségi alkalmak egy magányos virtuális térre. Az ember nem erre született. Vagy rájön magától, hogy ennek véget kell vetni, és kordában tartja az elgépiesedést, vagy nem de annak beláthatatlan következményei lesznek. Persze nem akarok apokaliptikus képet festeni.

Világelső kezdeményezés a Meseterápia Központ. Mesélne róla?

Egy házaspár alapította a magánvagyonából azzal a céllal, hogy állami gondozott gyerekeknek olyan kapaszkodót nyújtsanak a meséken keresztül, amivel támogató szülői háttér nélkül is ki tudnak alakítani egy boldog családot, egy boldog életet. Tíz napra karitatív alapon látunk vendégül állami gondozott gyerekeket. Az általam kidolgozott meseterápiás módszerrel megtanítjuk őket kapcsolódni saját gyökereikhez és azokhoz a szárnyakhoz, amivel élhetőbbé tudják tenni az életüket.

Néhány mondatban mesélne a meseterápia lényegéről?

Ebben a terápiában úgy dolgozunk, hogy minden élethelyzetnek megkeressük a mesebeli párját, ami hasonló problémát modellez, amivel az illető megkeresett. A mesében végig tud menni a hős a mintázaton, az úton, míg, aki velem szemben ül esetleg egyik állomáson elbukott. A meséből nyert tudással vezetem ki őt a sűrű erdőből. A mesélő elveszi a külső képeket, , hogy azok helyett a belsőkre koncentráljunk. Eltűnik a félelem, szorongás, fájdalom, növekszik az életkedv, remény, bátorság.  Ez azt is jelenti egyben, hogy megváltozik a problémához való hozzáállás.

Csak kifejezetten problémás, terápiás esetekben használható a mese?

Egyáltalán nem. Az oktatásban is lehetne használni. Nekem magánrendelőm van, többnyire fizikailag vagy lelkileg beteg emberek keresnek meg.

Mi a különbség a tévé előtt ülő gyerek és a mesét hallgató gyerek között?

A tévé előtt ülve nem a mondott mese a lényeges, hanem, hogy mit lát a gyerek. Ezzel szemben, amikor hallgatja a mesét, belső képekből dolgozik. Az anya és apa hangját a televízió nem tudja pótolni! A mesék után soha nem szabad elmagyarázni a hallott történetet, hagyni kell, hogy éljen és dolgozzon bennük. Tévhit, hogy a meséknek funkciója az altatás. Arra a dúdolás, és az altatódalok valók. A hagyomány szerint a mese elvisz minket a saját középpontunkba….

Szerző: 
Somogyi Mónika
Forrás: 
picurradio.com

                    
Picur viaDAL - A gyerekdalok versenye 2017 Picur Rádió a Facebook-on egyszervolt.hu