hirdetés

Ghymes Zenekar Csillagok fala

A Shoutcast vote module may not be configured properly or the server is not responding.
Válasz: (-111: Unknown error)
Ghymes Zenekar
Tagok: 

Szarka Gyula
ének, bőgő, gitár, tökcitera, fretless bass, lant, szájbőgő, kórus

Szarka Tamás
ének, hegedű, koboz, gitár, bőgő, fretless bass, ütősök, nagydob, tökcitera, szájbőgő, kórus

Kún Csaba
szintetizátor, kórus

Jelasity Péter
szaxofonok, fuvola, furulya, kórus

Jász András
altszaxofon, kórus

Rácz Roland
szintetizátor, nagydob, kórus

Szabó Tamás
ütősök, dobok

Lau János
ütősök, dobok

Varga Bori
szaxofonok, töröksíp, furulya, fagott, kórus

A Ghymes együttes 1983-ban Szarka Gyula vezetésével alakult Nyitrán olyan zenészekből, akik előtte rockot, komolyzenét, régizenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek számukra a tisztítótüzet jelentették. Lassan a népzenei elemek alkotói elképzeléseikhez simultak és megszületett a "GHYMES-ZENE".

A 29 éves GHYMES dalaira a már jól ismert, sajátos stílus a jellemző, melynek meghatározója Szarka Tamás zenéje és irodalmi értékű szövegvilága.
Ezt egészíti ki Szarka Gyula népzenei alapú szerzői zenéje.
A Ghymes zene hat az értelemre, az érzelmekre és az érzékekre. A zene mélyről jön és erőt ad.
A zenekar vallja, hogy az abban a pillanatban megszólaló ÉLŐ muzsika energiája, varázsa a feltétele és záloga sikereinek.

„A saját hang, mely csak keveseknek jut ki, mely igazán az egyéniség jellemzője!, a saját hang, ami nyomon követhető tucatnál is több CD-jükön, a saját kortárs hang, mely kijelöli a további művészi utat. Ez az, amire mindig számíthat a közönség, ez az a bizonyosság, mely koncertjeikre elővételben eladja a jegyeket és ez az a művészi hitel, mely arany és platina lemezek sokaságát termeli. Ez az, mely az egyre bővülő Európában biztosan jelzi az eredetet, olyan valami, mint a legjobb valuta - csak magyar!“ (Malek Miklós)