Robogj velünk az Orient Expresszen! Picur-tér

A Shoutcast vote module may not be configured properly or the server is not responding.
Válasz: (-111: Unknown error)

Királynak, grófnak, államfőnek, hírességnek vagy luxuskörülményekhez szokott jómódúnak kellett lennie annak, aki a legendás Orient expresszen akart utazni Párizsból Isztambulba. A "vonatok királya, a királyok vonata" 1883-tól közlekedett a több mint háromezer km-es útvonalon. A mozdonyt olykor vasútmániás uralkodók vezették, máskor rablóbandák támadtak rá, néha pedig napokig állt hóban elakadva.

Az orient szó Keletet jelent, tehát az Orient expresszt keleti expressznek is nevezhetnénk. A Párizs és Konstantinápoly (a mai Isztambul) közötti vasúti összeköttetés megteremtésében volt szerepe.

A legenda valóra váltása egy belga bankárnak, Georges Nagelmackers-nek adatott meg: ő volt az, aki létrehozta az első európai étkező- és hálókocsi társaságot, a Compagnie Internationale des Wagons-Lits-t.  Nagelmackers az akkori legkorszerűbb, forgóvázas kocsikat szerezte be, amelyeket azután minden elképzelhető kényelemmel és pompával felszerelt.

Igazi luxusvonat volt az Orient expressz, amelyre csak első osztályú jegyet lehetett váltani! A szerelvény általában öt kocsiból állt: a mozdony után poggyászkocsit tettek, ezt követte két háló- és egy étkezőkocsi, majd ismét poggyászkocsi zárta a sort. Az első világháborúig használt favázas és faburkolatos kocsikból ma is látható egy Magyarországon: a 2347 pályaszámú kocsi a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban vehető szemügyre. Az étkezőkocsi - amelyet Európa egyik legszebbjének tartanak - nosztalgiavonatként is közlekedik.

A Compagnie Internationale des Wagons-Lits 1882-ben próbautat szervezett Párizs és Bécs között. A mintegy 1350 km-es távot közel 28 óra alatt tette meg a "villámvonat." A sikeres főpróba után az első, 1883. június 5-i  Párizs-Konstantinápoly útvonal óriási publicitást hozott az Orient expressznek, amely 3186 km leküzdését kínálta minden korábbi lehetőségnél gyorsabban és elegánsabban. A Várna-Konstantinápoly közötti pályaszakasz azonban csak 1889-re készült el, ezért az utasok eleinte csak Párizs és Várna között utaztak a vonattal, onnan Konstantinápolyba hajóval érkeztek. Az út 83 és fél órás volt, ebből 15 órát a hajózás tett ki. Az első út nem volt bonyodalmaktól mentes: Varciorovától nem messze árvíz miatt kellett várakoznia a luxusvonatnak, nem sokkal később pedig földcsuszamlás akadályozta haladását. Később, de már indításának évétől kezdődően, a "királyok vonatára" rablóbandák is felfigyeltek, és olykor rajtaütöttek az utazókon. Egy görög bandavezérnek 1891-ben még elrabolnia is sikerült az utasokat és a személyzetet, akiket aztán jókora váltságdíj fejében engedett szabadon.

Az első vonat útvonala - amely egészen 1888-ig változatlan maradt - a következő volt: Párizs-Strassburg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony-Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna.

Az Orient expressz 1889. és 1914. között élte fénykorát. Híre bejárta az egész világot, kocsijaiban koronás fők és államférfiak váltották egymást egy-egy út erejéig.

 A királyok közül sokan azt a luxust is megengedték maguknak, hogy különkocsiban utaztak az Orient expresszen. A vasúttársaság örömmel tett eleget minden kívánságuknak és gond nélkül hozzákapcsolta az uralkodói szalonkocsikat az express vagonjaihoz. Így utazott például a vonatimádó Ferdinánd bolgár fejedelem, aki országának területén még a mozdonyt is számtalanszor vezette! Ugyancsak különkocsiban utazott II. Friedrich bádeni herceg; egy maharadzsa kedvéért pedig egyszer állítólag titokban kapcsoltak lefüggönyözött pluszkocsikat az Orient expresszhez, hogy az előkelőség és hét felesége zavartalanul utazhasson Párizsból Konstantinápolyba.

Egy másik anekdota szerint egyszer egy gróf egyszer leszállt a vonatról, amíg a szerelvény vizet vételezett, és olyannyira belemerült az éppen ott játszó cigányzenekar hallgatásába, hogy lemaradt a vonatról. Mint később kiderült: szerencséje volt. A vonat ugyanis balesetet szenvedett, és éppen az a kocsi roncsolódott össze a legjobban, amelyikben a gróf is utazott volna. A megmenekült gróf azon nyomban alapítványt tett a cigányzenekar javára, és arra kötelezte a muzsikusokat, hogy az Orient expressz érkezésekor zenéjükkel szórakoztassák az utasokat.

Az első világháború alatt nem közlekedett az Orient expressz. A luxusvonat szerepét a trianoni békeszerződések után a Simplon-Orient expressz vette át, amely elkerülte Magyarországot. Útonala Párizs-Bázel-Milánó-Velence-Trieszt-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly volt. A vonat 1924-ben tért vissza eredeti útvonalához, amelyhez 1939-ig, a második világháborúig hű maradt.

A második világháború után azonban az Orient expressz nem az volt, aminek indult: a vonat elveszítette luxus jellegét, és másodosztályú kocsikkal is közlekedett. Az Orient expressz jelenleg ismét Párizs és Bécs között közlekedik, azonban időről időre "betér" Budapestre is, ahol a Keleti pályaudvaron méltó tiszteletadással fogadják.

Mi a mesék során az Orient Expressz első útvonalát követjük, tartsatok velünk 2015. április 6-tól péntekenként délután 5 órától. A meséket hétvégenként a Picur Óra után 10 órától megismételjük.
Párizsból indulunk, egy csodaszép, és nem oly távoli városból, s robogunk majd heteken keresztül számtalan soha nem látott tájakon.  S hogy mégis tudd, merre jársz, a meséket hívjuk segítségül, velük hidd el, mindig célba találsz! S hogy ne csak fülelj, míg a mesét hallgatod, csatoltunk néhány játékos feladatot.
Szóval elő a színest, filcet, ragasztót, ollót és térképet! Vágj, hajtogass, és a saját, különleges Orient-expressz meséskönyved Te magad alkotod meg!

Jó szórakozást!

TOVÁBB A RAJZPÁLYÁZATHOZ

SZERETNÉM ELKÉSZÍTENI SAJÁT ORIENT-EXPRESSZES MESEKÖNYVEMET